Október 15.
Most akkor bepisiltem...vagy mi van? Én meg nem mondom Dárinak, ez über ciki. Oké, másszunk fel a harmadikra. Wc. Jézus...kiöntött a Duna ? :O Oké, ez ijesztő...és csöpög továbbra is. Szólok Dárinak. Indul munkába, megbeszéljük,hogy szólok, mi lett. Elsütöm a következő poént: vigyázz, nehogy magzatvíz legyen és a szülőszobáról hívjalak!
Délután 4 körül. Viberezünk a tesóimmal- van egy csoportunk: a 4 nővér és anya. Írom Gabinak, hogy ha felállok folyik, ha visszafekszem, akkor okés, nem eresztek. Azt írja, hogy neki így volt a magzatvíz Virág unokahúgommal. Én válaszolok, hogy kacc-kacc, ha magzatvíz, akkor jön nekem egy frézia csokorral, ha kell, Pestig menjen érte!
Közben az IR (inzulinrezisztenciás étrendes csoport, ahol sok a PCOS-es) csoportba kiírom, hogy ez van, tudnak-e valamit mondani, hogy ez a betegséggel jár-e, stb. Sokan gyanakodnak magzatvízre, egyre többen írnak, kedvesek, mert aggódnak. Szerintem a ciszták durroghattak ki talán. Valaki írja, hogy valami gerincfolyadék. Nem akarok lebénulni.
Csörög a telefon (éppen egy törölközővel a lábam között mosogatok, miután próbáltam elindulni az ügyeletre, de a maradék betétem (tartalékos, mert mensesem nem volt) átáztattam 1 mp alatt, míg kiértem az ajtóba). Anya az. Miért nem mondtam mi van? Nagyon aggódik. Felhívja a nődokinkat. Nem, nem a ciszta, ha ilyen kitartóan folyik. Irány az ügyelet. Mondom anyának, hogy már elindultam, de Dári dolgozik egyébként is, egyedül szar menni és a betét egy percig nem tartott. Jó, akkor bejönnek Kaposvárra hozzám a húgommal, Kittivel...hoznak a tesóimtól maradt terhes betétet.
Az út alatt végig telefonálunk. 1 óra hosszat. Ijesztő. Tovább kutatok a neten. Semmi ötlet. Jó, biztos valami fertőzést szedtem össze az új munkahelyen. Nyugtatom magam, de remegek. Mi lehet, ami semmi fájdalommal jár, csak egy kis "víz" ? Közben összepakolás, zuhanyzás, borotválás.
Itt is vannak. Öltözködés, ügyelet. Anyu regisztrál engem, addig várok a sürgősségin, ha már este van. Még le is szúrom, hogy istápol. Mondom neki, hogy ne fosson, semmi baj nem lesz, minden oké, engem nem kell nyugtatni meg leültetni, csak folyik belőlem valami, nem fáj semmim.
Nőgyógyászat. Miért csak most jöttem? Munkában voltam, még volt dolgom otthon, plusz anyuék bejöttek, egyébként pedig nem tudtam jönni,mert valami úgy folyt. Nem lehet, hogy terhes vagyok? A nővér kérdezte, amikor csak vártuk a dokit. Áh, dehogy, hát PCO-s vagyok. Ja, akkor gyanús, hogy nem... közben kiderül, hogy nem is tudta, hogy én vagyok a sulijuk új tanára. jópofa csaj. Megjön az orvos. Pechemre az, aki anno azt mondta a tini nőgyógyászaton, hogy ha nem áll be a mensesem sokáig, így jártam.... újabb kérdések... nem vagyok terhes? Áh, dehogy, hát mg tesztet is csináltam, mensesem nem is volt, stb. Oké. Felülök a vizsgálóra: Hát pedig ez terhes has! Lenézek....ez más, mint eddig volt (sokkal lejjebb volt). Még nem hiszem el, biztos nem az. Megnéz...4 ujjnyira nyitva vagyok. Hogy mi???? A tesóim ált. hárommal szültek. Oké.... Ott a magzatburok, stb. húúú. Sírtás. Nagyon. Fogom a fejem: ugye nem lesz baja? (Hát én azt nem tudom- jön a válasz.)
A nővér kimegy anyáért, akit nem engedtem be, nehogy idegeskedjen, mert mindent túlaggódik.
- Ugye nincs nagy baj?- kérdi aggódón. - Hát, én ezt bajnak nem mondanám!- mosolyog a nővér.
- Anya, ötödször is nagyi leszel- zokogok. Ő egyből felfogja és örül. - Köszönöm, Istenem! - mondja. Hát...nagyjából eddig fogtam fel az egészet, a többit már nem nagyon. Emlékszem, csak nem valóságnak fogtam fel, tehát ezután teljesen nyugodt voltam.
Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése