Fülek

  • Karácsony és Szilveszter
  • 2013. július 16., kedd

    SATC 2.- Modellek és halandók

    Sziasztok csajok!

    Önértékelési problémák és a média. Mi választ el minket a modellektől? A photoshop, az önbizalom, esetleg a kilók? A saját magunk rögeszméinket áldozatai vagyunk?
    Nos szerintem azért a média sokat  tesz azért, hogy cseppet se érezzük magunkat jól a bőrünkben. És azok a modellek is, akik baromi szépek smink nélkül. Az élet modelljei.
    Mutassak szép nőt? Bár ő tényleg modell, de
    Hogyan vehetné fel a versenyt ezzel a szépségideállal egy 30 éves nő, aki éppen most próbál szabadulni a terhesség bajos kilóitól?
    Mutassuk meg azt, hogy milyenek a valódi szépségek, akik minden egyes nap azt a kaját eszik, amire telik, de azt tényleg meg is eszik? Túlzottan a kövérség irányába taszítana minket, ha nem ehhez a szépségideálhoz állnánk sorba?
    Egy kis plusz sonka, mégis csini. Nem hagyhatjuk, hogy mindig azon gondolkodjanak barátaink, hogy tökéletesen mutatnak-e a tökéletesen kényelmetlen egyszálsemmiben. 

     Mutassunk inkább inspiráló dolgokat. Például a duciság szexi oldalát. Mutassunk nekik olyan blogokat, ahol plus size csajok mutatják meg, hogyan csináld.

    Természetesen nem csak mi, egyszerű kövér lányok küzdünk magunk ellen az elvárások miatt.
    Itt van például a barátnőm, aki folyamatosan a magasságával küzd. Nehéz magas, de helyes pasit találni, de tényleg lehetetlen? Nem lehet, hogy van egy égi memóriajáték, amiben szép lassan minden kártyának meglesz a párja? Spárga a spárgával, körte a körtével. Csak némelyik párosra nehezebb rátalálni.

    "-Nekem vastag a combom. 
    (...)
    -Én elcserélem a combodat a tokámra.
    -Én a tokámat az orromra.
    (...)
    -Mi van, én elégedett vagyok magammal."

    "Mikor döntötték el a pasik, hogy a dákójukat csak a nagycsöcsű zsiráfokra állítják fel?" Valóban ők döntötték el? Nem lehet, hogy mi magunk? ÖNBIZALOM. Ha pasi lennék, sokkal szívesebben mennék oda egy vidám, de nagy orrú csajhoz, mint egy bombázó lányhoz, akiről lesül, hogy sótlan.

    Mesélek egy történetet. Tavaly előtt elmentünk bulizni. Egy kicsit berúgtunk. Mivel előtte készülődtünk és jól éreztük magunkat, pumpáltuk egymásba az önbizalmat, ezért full mosollyal értünk oda a Pécsi Est Café-hoz. Aznap este hiszitek, vagy nem, de 4 lányból 4-re buktak a fiúk. Egyikünk el is tűnt. Megcsalta a fiúját, aki a lányt szexi külleme miatt féltette. Jogosan. 
    Magas barátnőm vissza mert mosolyogni, önbizalommal amúgy is teli Samathám szokásosan szedett össze valakit, aki később a vele való csókolózás közben közölte velem, hogy olyan vagyok, mint a fiatal, szexi Liptai Klaudia. Kell ennél több?

    Mit tehetünk még ahhoz hogy szépnek lássuk magunkat? Válogassunk ki magunkról néhány menő képet 1-1 buli után, ami aztán mehet facebookra, hogy élvezhessük annak önbizalompótló hatását. 
    Én is lehetek modell...nézzétek!











    És akkor egy megnyugtató mondat Big-től; " egy idő után olyanra vágyunk, aki megnevettet!" Nem minden a külcsín...és nem, nem csak a dagi beszél belőlem.

    Vajon elég a csoda test? Vagy azzal nem jár az önbizalom? Könnyebb úgy teli lenni vele, ha szupercsaj vagy, vagy elég, ha meggyőzöd magad , hogy az vagy?

    Puszi,

    Pillangólány


    5 megjegyzés:

    1. Engem az borít ki, hogy nincsenek ARCszépség-versenyek. Miért a test a minden? Nem lehet rúzst és szempillaspirált nem vékony lánnyal reklámozni? :-)

      VálaszTörlés
    2. Egy apró pici dolog van, ami böki a csőrömet. Hogy a modell alkatú lányokkal mindenki a már valahányszor szült embereket veszi egy kalap alá. Megértem, hogy nem egyszerű ledolgozni, amikor kettő helyett ettünk, de inkább a modellekhez korban azonos, gyermektelen, duci embereket hasonlítanám össze a „ruhafogasokkal”.
      Mert pl. itt vagyok én, gyermektelen vagyok, a húszas éveimben. Világéletemben küzdöttem és fogok is a kilóimmal, gyerek nélkül. Mi választ el a modellektől? A photoshop, hogy nem vagyok magas, hogy nincs olyan alakom, és szentül meg vagyok győződve arról, hogy nem vagyok jól fotózható.
      Amúgy, nem hiszem, hogy modellnek kell lennie a másiknak ahhoz, hogy rosszul érezzem magam mellette, elég, ha csinosabb, és tudja viselni a kilóit. Mert aki nem, az lehet nádszálkarcsú, szép, vagy akármi, akkor sem azt fogja sugározni, amit szeretne.
      A média hamis képet mutat, ez tény, mert a Barbie és Ken babák sem egészségesek, de a vásznon jól mutatnak. Ez éppen olyan, mint a horror. Azon nőttem fel, mégsem lettem aberrált, mert megértettem, hogy az film, az életben nincs ilyen. Legalábbis, nem így. Ezt a fajta vakságot pedig, ki is használják, és ez egy negatív spirál. Sajnos.
      A memóriajátékól meg annyit, hogy a fejünkben vannak a saját korlátaink, hogy magasságban, súlyban, stílusban olyan embert akarunk, mint mi magunk. Hol van ez kőbe vésve, hogy ennek így kell lennie?
      A külcsín és a belbecs egyszerre kell hogy meglegyen, mert a kettő egymás nélkül nem működik.
      Elég-e a csoda test? Néha igen, de nem feltétlenül a párkapcsolatokban.
      Önbizalom mivel jár? Személyiséggel?! :)
      Elég-e meggyőzni magam? Nem hiszem, hogy meg tudom győzni, ahhoz már túl sok víz lefojt…

      Ellenben, imádtam a képeidet!!!!

      A témát én itt érintettem:
      http://tipegozombi.blogspot.hu/2013/06/szeretem-testem.html
      http://tipegozombi.blogspot.hu/2013/05/miert-latjuk-magunkat-rondabbnak-mint.html

      Na ismét regény. Megyek, és lekötöm az ujjaimat. :D

      VálaszTörlés
      Válaszok
      1. Uh, de ciki. Lefojt... helyett lefolyt. *égafüle*

        Törlés
    3. Az utolsó mondatod nagyon megfogott és szerintem abban van az igazság. Elég ha az ember elhiteti magával, hogy jó csaj és máris meglesz a kellő önbizalma. Számos olyan esetet láttam már, hogy egy lány nagyon el volt szállva magától pedig nem volt se szép, se okos. Semmit sem tudott felmutatni, mégis nagyobb önbizalommal rendelkezett,mint bárki más a teremben.
      Ezzel szemben itt vagyok én, akin nincs egy fölös kiló sem és még sose mondták rám azt sem, hogy csúnya lennék. Sőt! Folyton az ellenkezőjét hallom, mégsincs egy cseppnyi önbizalmam sem és folyton csúnyának érzem magam.
      Fura ez az önbizalom dolog, de dolgozni kell érte. Ha komplexusaid vannak magaddal szemben, azokat kemény munkával le kell küzdeni., és nem szabad feladni akkor sem ha nehezen megy.
      Valamint szerintem fontos még, hogy sokszor mondogasd magadnak, hogy szép vagy, hogy te is elhidd. Mert ha te nem hiszed, akkor mások hogyan hihetnék el?

      VálaszTörlés
    4. na, eljutottam ide is:
      http://tipegozombi.blogspot.hu/2013/09/hemumon-at-vilag-modellek-es-halandok.html

      VálaszTörlés